Mit kell tudni a madárinfluenzáról?
 
 

Mi a klasszikus influenza?
A klasszikus emberi influenza minden évben szezonális rendszerességgel, osszel-télen jelentkezo megbetegedés, amelynek kialakulásáért az influenza vírus A, B vagy C típusa felelos. A klasszikus influenza magas lázzal, köhögéssel, torokfájással, izomfájdalommal járhat. Ez a megbetegedés emberrol emberre terjed. Közösségekben egymástól könnyen elkaphatjuk. A betegség ellen a védooltás a leghatékonyabb védekezés.

Mi a madárinfluenza?
A madárinfluenza alapvetoen a szárnyasok fertozo betegsége, amelyet az influenza A vírusának különbözo altípusai okoznak. A madarak egyes fajai különbözo mértékben érzékenyek az influenzavírusok változataira. A vadon élo víziszárnyasok tünetmentesen is hordozhatják, a házi szárnyasok azonban érzékenyebbek a fertozésre. Utóbbiaknál is vannak eltérések: míg a házityúk viszonylag ellenállóbb, a pulyka rendkívül érzékeny a vírus enyhébb változataira is. Egyes vírusváltozatok sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások, mint a hírhedt H5N1-es altípus, szárnyasokban nagy kiterjedésu járványokat okozhatnak.

Okozhat-e emberi megbetegedést a madárinfluenza?
Annak ellenére, hogy a madárinfluenza a szárnyasok betegsége, nagyon ritkán és különleges körülmények között az ember is megfertozodhet és megbetegedhet. Az emberi megbetegedés csak a fertozött állattal való nagyon szoros, közvetlen kapcsolat, érintkezés során alakulhat ki. Az eddigi emberi megbetegedések is ilyen módon történtek. A madárinfluenza-vírus a szárnyasok ürülékével váladékával, vérével terjedhet állatról emberre (a baromfitelepeken, a szárnyasfeldolgozó-iparban dolgozókra éppen ezért különleges biztonsági szabályok vonatkoznak ). 
A vírus 70°C homérsékleten biztosan elpusztul. Mindemellett a valamilyen betegségben elhullott állatok húsa fogyasztásra alkalmatlan, ezért bizonytalan eredetu húst egyébként sem szabad elfogyasztani. 

Hogyan védekezzünk a madárinfluenza ellen? 
Az általános higiénés szabályok (pl. alapos kézmosás, háztartási fertotlenítoszerek használata) betartásán túl kerülni kell minden olyan helyet, ahol fertozött baromfi vagy egyéb madár fordulhat elo. A közvetlen kapcsolatot beteg baromfival, élo vagy elhullott vadmadárral, valamint állati ürülékkel szennyezett felületekkel (érintés, szájba vétel) kerülni kell. Különösen fontos a gyermekek figyelmét felhívni erre, megtiltani, hogy madarakkal játszanak, és figyelmeztetni kell oket, hogy ha beteg, esetleg elhullott madarat látnak, arról szóljanak szüleiknek, neveloiknek. 
Madárinfluenzával érintett országokból nem szabad semmilyen élo szárnyast (baromfi, díszmadár, vadmadár) vagy ilyen származású nyers terméket (hús, toll, tojás) behozni. 
Állati eredetu élelmiszerek behozatala az Európai Unió tagállamain kívülrol egyébként is tilos, mert azok számos fertozo állatbetegséget terjeszthetnek. 

Mi az állattartók kötelessége? 
Természetesen a baromfiállomány megvédése érdekében a legtöbbet az állattartók tehetik az állategészségügyi jogszabályok betartásával, melyek egyik legfontosabb célja meggátolni a háziszárnyasok és a vadmadarak között a vírus átadását. A vírus esetleges terjedése csak akkor akadályozható meg, ha az állategészségügyi szolgálat tudomást szerez minden lehetséges megbetegedésrol. Ezért valamennyi állattartó kötelessége, hogy az állományában jelentkezo, betegségre utaló tüneteket azonnal jelentse a legközelebbi állatorvosnak, hatósági állatorvosnak.