Hogyan került a hullámospapagáj Európába?

A 18-dik század végén az angolok a tengeren át Ausztráliába számuzték az elitélteket,akik ott sárgás,zöld hullámospapagájok hatalmas tömegeire bukkantak.A papagájokkal rokonságban álló állatokat szinpompás tollazatuk szokatlan árnyalatára utalva nevezték el "hullámosnak",és kalitkába zárták oket.Az elso példányokat 1840-ben vitte Londonba a hires angol madárfesto,John Gould,és ettol kezdve a madarak népszerusége egyre nott. Hamarosan tizezrével szállitották a madarakat Angliába Ausztráliából.Csakhogy az akkori körülmények között a szállitás során tömegesen pusztultak el a madarak,ezért az ausztrál kormány megtiltotta a kivitelüket.Idoközben azonban Európában is tenyészteni kezdték a madarakat.Igy a vadon élo,zöldessárga szinu hullámospapagájok már minden elképzelheto szinárnyalatban tündököltek.Ma mintegy 300 tenyészetet ismerünk.Mindegyikük zöld,sárga,fehér és kék alapszinekben pompázik.A hullámospapagáj rajokban él,Szereti a társaságot:a fajtársait vagy a hozzá illo fajok tagjait.Beszélni azonban csak akkor tanul meg,ha egyedül van az emberrel,és idoben szakszeru oktatást is kap.Ilyenkor különösen sok figyelmet és törodést igényel.Nagyon türelmesnek kell lennünk vele,és a megtanulandó szavakat naponta többször is el kell ismételnünk.Különbözo játékszerekkel és egy kis tükörrel otthonosabbá tehetjük a környezetét.A madár könnyen barátkozik az emberrel,és gyorsan megszelidül.Az embernek azonban jól kell ismernie a szokásait,a biológiai örökségeit.A vad hullámospapagáj például körbe-körbe szaladgál a földön,amikor élelmet keres.Ez olyan alapveto viselkedésminta ennél a fajnál,hogy a szelid hullámospapagáj is viselkedhet igy,ézért veszélyes lehet számára minden meggondolatlan lépés,vagy váratlanul kinyiló ajtó.Ha helyesen gondozzuk ot,és vigyázunk rá,akkor a madár 15-20évig is élhet.A két nem egyformán fest,de a himnek sötétkék,a nosténynek világosszürke vagy kávébarna viaszhártyája no az orrlyukain.