KECSKEPAPAGÁJ

Nem félénk, inkább kíváncsi természetu, röpte gyors, kissé hullámzó jellegu, közben "kikikiki" hallható tole, amit földet éréskor "tátátá" vált fel.
 
 
 

Bevezeto 
 
Hossza 27 cm, alapszíne zöld, hasi felületén világosabb és sárgásabb árnyalattal. Homloka, feje teteje, a szeme és füle között lévo, valamint a farcsíkján lévo folt karmazsinvörös. Szárnya 13-14 cm hosszú, az evezok külso zászlói violakékek, a farka 12-15 cm hosszú. Írisze vörös, 1,6 cm hosszú csore halvány kékesszürke, sötétszürke csúccsal, a lába szürkésbarna.

A fiatalok fején a vörös folt kisebb kiterjedésu, farkuk rövidebb, íriszük halványbarna.

Élohelye

Új-Zéland mindkét szigete, és a környezo szigetek; Auckland szigetek, Three Kings, Little Barrier, Kapiti és Stewart.

Életmódja

Többnyire nagy csapatokat alkotva, síkvidéki erdoségekben fordul elo. Tápláléka gyümölcsök, magvak, bogyók, virágok. Gazdasági kártétele miatt a farmerek sokáig üldözték, a populáció lényegesen visszaesett, ekkor néhány ottani tenyészto titokban hozzáfogott tenyészteni, így a faj fennmaradhatott. Jelenleg körülbelül annyi példánya él szabadon, mint fogságban.

Nem félénk, inkább kíváncsi természetu, röpte gyors, kissé hullámzó jellegu, közben "kikikiki" hallható tole, amit földet éréskor "tátátá" vált fel. Költése az idojárás függvénye, általában október-december között, faüregben, sziklahasadékban földben, vagy fucsomó alatt lévo üregben költ. Fészekalja 5-9 tojás, ezek méretei: 26x21,5 mm; a tojó egyedül ül a tojásokon. Kotlási ido 20 nap, kirepülési ido 5-6 hét.

Tartása

Kifejezetten mozgékony voliermadár, fagymentes helyen átteleltetheto. Rendkívül gyorsan fut a volier oldalán, közben csorével kapaszkodni nem szokott. Kello türelemmel és nyalánkságokkal gyorsan kezessé tehetjük, táplálása a II. séma szerint ajánlott, sok zöldeleséggel, répával, lisztkukaccal, stb.

Tenyésztése

Könnyen költésre bírható, ügyeljünk arra, lehetoleg ne a téli hónapokban költsön, mert ilyenkor tojás-visszamaradás elofordulhat. A nimfapapagáj odúja megfelelo számára. Évente két-három költés lehetséges, a tojó új kotlásba foghat akkor is, ha a fiókák még nem önállóak, ilyenkor a hím eteti oket, kolóniában is költ, más fajokkal is együtt tartható.